Az Amerikai Egyesült Államok (USA) a 18. század második felében és a 19. században

Indiánok

Észak-Amerikában több száz indián törzs élt, s mindegyiknek megvolt a saját nyelve és szokásai. A síkságon élők gazdálkodással foglalkoztak, majd miután a 16. században lovakat szereztek a spanyoloktól, áttértek a nomád életmódra. Sátrakban laktak, melyeket könnyen össze tudtak csomagolni, ha vándorolni kezdtek a bölények nyomában. Közel kétszáz évig így éltek. Az első fehér emberek, akikkel találkoztak, kereskedők voltak, akik a különböző fémeszközöket, puskákat, takarókat, bölénybőrre és lovakra cserélték. Azután a telepesek nyugat felé kezdtek terjeszkedni, és elvették a földet az indiánoktól, majd 1803-ban megvették Louisianát a franciáktól. 1848-ban kitört az aranyláz. A Csendes-óceán közelében lévő Colorado folyó mentén hatalmas aranylelőhelyekre bukkantak, s ez mágnesként vonzotta ide a meggazdagodni vágyó embereket és kalandorokat. Ennek köszönhető, hogy San Francisco félmilliós nagyváros lett. Hamarosan vasútat építettek, amely összekötötte a keleti partot a nyugatival. Az újabb telepesek az indiánok földje egyre zsugorodott, a felfogadott vadászok szinte teljesen kiírtották a bölényeket, az indiánok fő élelemforrását. Az indiánok véres harcokat folytattak a telepesek ellen, végül vereséget szenvedtek. A Csendes-óceánig terjedő földfoglalás tehát végzetes következményekkel járt: az őslakók 60-70%-a kipusztult, a megmaradtakat rezervátumokba zárták, ahol megtarthatták ugyan régi szokásaikat, de életfeltételeik nyomorúságossá váltak.

"Vadnyugat"

Az Amerikai Egyesült Államokban a nyugati síkságra vándoroltak többsége gazdálkodással: kukoricatermesztéssel, marhatartással foglalkozott. A földművelés a gépesítés megjelenéséig roppant nehéz volt, ezt követően viszont már annyi gabonát állítottak elő, hogy számos országot elláttak vele. Hamarosan megépültek a városok is, hogy a farmereket el tudják látni. Ezek a kisvárosok elég vad, törvényt nem ismerő helyek voltak, különösen mikor a cowboyok is bementek a farmokról. Közben hatalmas ipari városok is létrejöttek, mint New York és Chicago.

Az amerikai polgárháború Észak és Dél között 1861-1865

Az Egyesült Államok a polgárháború idején

Unió

Konföderáció

A hatalmas területű, megnövekedett népességű állam gazdasági fejlődése nagyon meggyorsult, ugyanakkor nagyon egyenlőtlenné is vált: megosztott ország lett, s a legnagyobb különbség Észak és Dél között alakult ki.
Az északi területen volt a kereskedelem, az ipar, a vasút és a városok legnagyobb része, kezdett kibontakozni a tőkés nagyiparos. Délen fennmaradtak a 17-18. században kialakult rabszolgatartó gyapot- és dohány ültetvények.
Ezek is a tőkés világpiacra termeltek ugyan, de a déliek főleg Angliával kereskedtek, másrészt pedig a több mint 3 millió néger sem olcsó munkaerőként, sem vásárlóerőként nem jöhetett számításba Észak számára, ahol ekkor már betiltották a rabszolgaságot. Az ellentétek - különösen a rabszolgaság miatt - kiéleződtek, majd nyílt összetűzéshez vezettek.
Az 1854-es Kansas - Nebraska törvény az új államoknak megadta a választási lehetőséget.

1860-ban Abraham Lincolnt, az északiak jelöltjét választották meg elnöknek, aki a rabszolgaságellenes republikánus párthoz tartozott. 11 déli álam nem fogadta el a választást, és kilépett az Unióból, majd létrehozta az Amerikai Konföderált Államokat. Ezek az államok úgy vélték, hogy joguk van saját törvényeket hozni a szövetségi kormányzat beavatkozása nélkül. Biztosak voltak benne, hogy a déli gazdaság tönkremenne, ha felszabadítanák a rabszolgákat. Az északiak "lázadóknak" nyilvánították őket. Az Egyesült Államok két részre szakadt, kitört a polgárháború. Az északi unio 23 államból állt, több emberrel, pénzzel és ipari erőforrással rendelkezett, mint a déliek. Övé volt a haditengerészet is, és tengeri blokádot hozott létre, mely megakadályozta a délieket abban, hogy külföldi utánpótláshoz jussanak. A déliek viszont jó tábornokokkal és harci szellemmel rendelkeztek. A polgárháború 1861. április 12-én robbant ki: a déliek tüzet nyitottak Fort Sumterre Dél-Karolinában. Az első csatákat a déliek nyerték (Fredericksburg, Chancellorsville), azután viszont az északiak fokozatosan fölénybe kerültek.
Az északiak meegerősödésében szerepet játszott az is, hogy Lincoln elnök (1863 január 1-jétől) felszabadította a zendülő államok területén élő rabszolgákat, akik ezután tömegesen szöktek Északra, és álltak be a hadseregbe.

A polgárháború fordulópontja a Gettysburgi csata volt, ami voltaképpen a véletlen művének is nevezhető.
Az északiak felé haladó déli hadsereg egyik hadoszlopának parancsnoka, Hill tábornok véletlenül megtudta, hogy Gettysburgben az unionista hadseregnek nagy raktárai voltak, melyben katonai bakancsokat tartalékoltak. Mivel a déliek közül már sokan mezítláb voltak kénytelenek gyalogolni, mert elkopott a lábbelijük, Hill elhatározta, hogy megszerzi a raktárkészletet. A környéken azonban jelentős unionista haderő állomásozott, így 1863 július 1-jén fegyveres harcra került sor.
Mindkét fél erősítést kért. A Konföderációs seregek tábornoka Robert Edward Lee volt, az Unionista főparancsnok pedig George Meade.

General Robert Edward	General George Meade	Ulysses Simpson Grant

A helyszínre Lee ért néhány órával előbb Madle elött, de előnyét elsősorban tisztjei gyávasága miatt nem tudta kihasználni.
Másnap, július 2-án Lee elhatározta, hogy egyenesen támadást indít az északi hadsereg derékhada ellen több, egymást követő hullámban, hogy pánikot kelten. A két fél azonban nem bírt egymással.
Lee nem ismerte fel a kézenfekvő bekerítés kínálta lehetőséget, ehelyett a csata harmadik napján öszpontosított tüzérségi támadással próbálkozott, majd újabb gyalogos rohamra adott parancsot. E rohamban a déli gyalogság fele odaveszett. Lee elvesztette a csatát, mely után csak ennyit mondott az életben maradottaknak: "sajnálom". Lee védekezésbe ment át, Meade viszont nem támadta meg őket. Lincoln erre haragra gerjedt, s Meade-t leváltotta, helyébe Ulysses Simpson Grant tábornok került.

Az északiak tehát döntő győzelmet arattak. 1863 novemberében Lincoln elnököt meghívták Gettysbugbe, a nemzeti temető felszentelésére. "Ez a nemzet... újjáteremti a szabadságot" - mondta azóta remekműnek tartott rövid beszédében.
1864-ben Grant tábornok elfoglalta Richmondot, a déliek fővárosát,

General William T. Sherman

Sherman tábornok pedig Georgián és más déli államokon átvonulva elfoglalta Atlantát, majd folytatta előrenyomulását a tengerig.
Lee 1865. április 9-én megadta magát, s vége lett a háborúnak. Több mint hatszázezer katona halt meg a csatákban vagy betegségekben, például tífuszban. Öt nappal később Lincoln elnököt meggyilkolták Washingtonan.

A polgárháború után viták dúltak a déli területek újjáépítéséről: iskolák létesítését és a vasút építését javasolták. Lincoln utóda, a demokrata Andrew Johnson javítani akart a fekete amerikaiak helyzetén. A republikánusok keményebb politikát akartak, s ők nyertek. A déliek sok tekintetben ellenálltak az újjászervezésnek. Sok volt rabszolga nagyobb szabadságot remélve tért haza, de a Ku-Klux-Klan és más rasszista szervezetek gyilkos terrorakciókat szerveztek ellenük.

Tábori kórház	Amputáció - szinte ez volt a maximum, amit egy sebesültért tehettek	Eredeti amputáló készlet

A polgárháború után az USA-ban felgyorsult az ipari fejlődés. Az ország nyersanyagban gazdag volt, s a bevándorlás és rabszolga felszabadítás következtében sok szabad munkaerővel rendelkezett. Az amerikai vállalkozók gyáraikban a legmodernebb technikát alkalmazták, később bevezették a futószalagos termelést.

A gyors ipari fejlődés és a területi terjeszkedés következtében az USA a 19. század végén már világhatalommá vált.

Ma az USA

• államformája: elnöki szövetségi köztársaság
• fővárosa: Washington
• nemzeti ünnepe: július 4. (a függetlenség napja)
• közigazgatása: 50 szövetségi államból, 1 szövetségi kerületből (Districk of Columbia) áll
• pénznem: amerikai dollár
• fontosabb települései:
  • New York
  • Los Angeles
  • Chicago
  • Houston
  • Phoenix
  • San Francisco
• legfőbb folyói:
  • Missouri
  • Mississippi
  • Yucon
  • Arkansas
  • Szent Lőrinc-folyó
  • Rio Grande
  • Colorado
  • Ohio
  • Vörös(Red)-folyó
  • Kolumbia
  • Kígyó (Shake)-folyó
• fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma