A világon sokfelé népszerű játék a kártya, főként a francia. Te is nagy játékos vagy? És azt vajon tudod-e, hogy kedvenc römikártyád honnan ered, és mit jelent a négy titokzatos szín: kőr, pikk, treff és káró?

Póker, römi, pasziánsz, bridzs, rikiki vagy akár makaó közben csak keveseknek jut eszébe elgondolkodni azon, hogy mi a története ennek a négyszínű francia kártyának. A nevéből ítélve Franciaországból ered, ám vajon a név kötelez-e, vagyis tényleg a jeles Franciahonban készült az első pakli?

Ráth-Végh István kártyatörténeti könyvében azt olvashatjuk, hogy a kártyajáték feltalálása Gringonneur, 15. századbeli francia festő nevéhez fűződik. Úgy hírlik, hogy ő eszelte ki a figurákat is, mégpedig azzal a céllal, hogy elszórakoztassa VI. Károly francia királyt. Ám a király köztudottan elmebeteg volt, és hogy az ő használatára készült volna az első pakli, az csupán történelmi anekdota. Igaz, hogy VI. Károly szeretett kártyázni. Még az is igaz, hogy a feljegyzések szerint Gringonneurnek kifizettek három, díszekben pompázó kártyacsomagért bizonyos - elég borsos - összeget, magát a kártyát azonban már korábban ismerték Európában.

Régi kártya
Régi kártya
Régi kártya
Régi kártya

A Csing Ce-tung-féle kínai lexikon szerint 3000 esztendővel ezelőtt, Senn-Ho császár uralkodása idején eszelték ki a mai kártya elődjét egy udvarhölgy szórakoztatására. Más adatok szerint India vagy Perzsia volt a születési helye. Mindenesetre az tény, hogy keleti eredetű, jelképes játék, terjesztésében pedig valószínűleg az arabok játszottak szerepet.

Régi kártya
Régi kártya

A színsor eredetén sok tudós törte már a fejét, de csak a találgatásokig jutottak el. A legtöbb valószínűsége annak az elméletnek van, amely szerint a színek háborús értelműek.

	Kőr (coeur) - vagyis a szív - a bátorság jelképe volt, a harcos katonát jelentette.
	Pikk (pique) a régi lándzsa ásószerű végződését akarta ábrázolni.
	Káró (carreau) pedig annak a súlyos dárdának a négyszögletes vasvége volt, amelyet a lőpor feltalálása előtt hajítógépből zúdítottak az ellenségre.
	Treff (trefle), vagyis lóhere, arra a takarmányra utalt, amely nélkül a lovasság nem tudott háborúskodni.